Ne hidd, hogy megúszod a munkát, de ne is panaszkodj: a tojásokat és a cukrot addig kell korbácsolnod a habverővel, amíg fehéren habzó, könnyű masszát nem kapsz. Ekkor jön a fekete mágia: a kakaóval és sütőporral elkevert liszt. Egy 24×37 cm-es tepsiben, 180°C-on only 25 perc alatt készre sütöd azt az alapot, ami nélkülözhetetlen a későbbi dicsőséghez. Ha kihűlt, ne remegjen meg a kezed: vágd ketté hosszában , mert két réteg kényeztetés jár a családnak.
A kétféle töltelék: A selymes és a habos bűnbeesés
Míg a tészta pihen, te ne tedd! Készítsd el azt a vaníliás krémet , amiért mások ölni tudnának. A tojássárgákat keverd simára a liszttel és egy kevés tejjel, majd öntsd a cukros, forró tejbe. Főzd sűrűre, mintha az életed múlna rajta, majd a tűzről levéve add hozzá a vajat és a vaníliaaromát. Takard le fóliával – ne hagyd, hogy megbőrösödjön, mert a selejt itt nem opció!
És ha azt hitted, ennyivel megúszod, jön a kókuszos réteg . A tojásfehérjéket a porcukorral gőz felett verd olyan keményre, hogy megálljon benne a kanál. Miután kihűlt, dolgozd bele a vajat, és irány a fagyasztó 10 percre – ez a titka a tökéletes állagnak! Egy gyors utólagos habosítás után forgasd bele a kókuszreszeléket. Ez lesz az a pillanat, amikor rájössz: ez a süti tényleg más ligában játszik.
Az utolsó simítások: A tálca koronázása
Most jön az összeállítás, ahol eldől a sorsod. Az első tésztalapot locsold meg bőségesen a rumos sziruppal – ne spórolj, a száraz süti a középszerűség jele. Halmozd rá a kókuszos krémet, fektesd rá a második lapot, és azt is itasd át a sziruppal. A tetejére simítsd rá a selymes vaníliás réteget, majd szórd meg annyi kókuszreszelékkel, mintha havazna.
Ha igazán meg akarod alázni a bolti édességeket, díszítsd csokoládéval . Most jön a legnehezebb rész: tedd a hűtőbe, és hagyd, hogy az ízek összeérjenek. Ha van benned tartás, kivárod, amíg szeletelhető lesz.
