Éles hangvételű videóüzenetben reagált Orbán Viktor miniszterelnök Hernádi Zsolt ATV‑ben elhangzott helyzetértékelésére
A kormányfő szerint az Ukrajnából érkező olajszállítás leállítása nem technikai, hanem politikai döntés, amelynek célja szerinte a magyar belpolitikai folyamatok befolyásolása – írja az Origo. Orbán Viktor így fogalmazott: az ukrán olajblokád „Zelenszkij elnök politikai zsarolása”, amelyet azért hajtanak végre, hogy a Tisza Pártot hatalomra segítsék Magyarországon. A miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy Magyarország nem hagyja magát, és megvédi energiaellátását.
A vita középpontjában a Barátság vezeték
A konfliktus középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország jelentős mennyiségű kőolajat kap. A január végi incidens – amely során tűz ütött ki egy ukrajnai szakaszon – után az olajszállítás nem indult újra. Hernádi Zsolt az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a vezetékben önmagában nem történt olyan károsodás, amely indokolná a tartós leállást. Elmondása szerint az ukrán fél kezdetben azt jelezte, hogy néhány napon belül eloltják a tüzet és újraindítják a szállítást. A Mol‑vezér később már azt közölte, hogy a vezeték újraindításáról „még nincs döntés”. Hernádi szerint ezt nehéz technikai problémának nevezni.
Orbán: „Magyarország nem hagyja magát”
„Az ukrán olajblokádnak politikai oka van.”
Orbán Viktor a videóbejegyzésében egyértelmű politikai értelmezést adott a történteknek. Azt állította, hogy az intézkedés célja a magyar kormány meggyengítése, és kijelentette: „Magyarország nem hagyja magát! Letörjük az olajblokádot és megvédjük Magyarország energiaellátását.”
A kormányfő szerint az időzítés sem véletlen, és a lépés szorosan összefügg a magyar belpolitikai folyamatokkal. A kérdés tehát nem csupán politikai, hanem gazdasági jelentőségű is. A MOL százhalombattai finomítója jelentős részben a Barátság vezetéken érkező kőolaj feldolgozására van optimalizálva. Ha a szállítás tartósan akadozik, az több következménnyel járhat:
- alternatív források bevonása, például az Adria‑vezetéken keresztül,
- magasabb beszerzési költségek,
- esetleges üzemanyagár-emelkedés.
Az ellátásbiztonság kérdése különösen érzékeny időszakban került napirendre, amikor a nemzetközi energiapiac már eleve feszültségekkel terhelt.
